Az október 23-i ünnepség

A megemlékezés nekem nagyon tetszett, és a nézőkkel készített interjúk során róluk is ezt állapítottam meg. Az ünnepély a Talentum Iskola telephelyének folyosóján zajlott, reggel 8-kor kezdődött, amikor az iskola is szokott. Picit kicsi volt a hely, hiszen a felső tagozatosok is hozzánk látogatnak ilyenkor, de nem volt gond, hisz a látottak mindenkit kárpótoltak. A műsort a 9. osztály rendezte meg idén is. Nagyon tetszett, hogy minden szereplő valamilyen formában részt vett a műsorban, tetszett, hogy az artisták saját darabbal, míg a grafikusok saját rajzaikkal tudták fekete/fehérebbé illetve piros-fehér-zöldebbé tenni a műsort. A műsor minden része nagyon átadott egyfajta hangulatot: az akkori szörnyű és nyomott, rossz hangulatot idézték meg, amit akkor érezhettek az emberek. Személyesen az artisták koreográfiáját találtam szemkápráztatónak, és az is nagyon tetszett, mikor a három színt kitűzték. 

Egy 9. osztályos szereplő:

Mi volt az ötlet, s kié az érdem az ünnepség ötletéért/formájáért?

A műsor szinte teljesen Szigetvári Krisztina tanárnő ötletein alapult, aki nagyban segítette a felkészülést, illetve az ünnepség lebonyolítását. A szándékunk az volt, hogy egy olyan előadást tudjunk nyújtani a nézőknek, ami szórakoztató, de ugyanakkor elgondolkodtató élményt is nyújt.

Önnek mint szereplőnek melyik volt a kedvenc része, illetve melyik volt az, amelyiken jó volt dolgozni?

Nekem legjobban az tetszett, mikor a verseket olvasták, és a legvége, mikor Kriszta néni elmondta, hogy mik történtek a világban ebben az időben. A legjobb munkálkodás az egészben pedig az volt, mikor gyakoroltuk a táncot.

Egy kedves néző, aki válaszolt a kérdéseimre:

Hogy tetszett a műsor?

Nagyon jó volt, és az még inkább, hogy ebből az előadásból sem maradtak el az artista jelenetek.

Egy nagyon kedves tanárnő, ki nagy örömömre szintén 
válaszolt a kérdéseimre:

Milyennek látta a műsort?

Jó volt, mert látszott, hogy már jól összeszokott a csapat és hogy jól együtt tudtak dolgozni. Nagyon jó volt látni, hogy a diákoknak sok tehetségét megmutatták: volt drámajáték, éneklés, versmondás, táncos koreográfia és saját készítésű díszlet és rajzok.

Melyik rész tetszett önnek a legjobban?

Az találtam a leginkább meghatónak, amikor kitűzték a három színt.

És önök milyen benyomásokkal távoztak az előadásról? Nézői hozzászólásaikat a ronorsi.talentum@gmail.com email címre küldjék!

 Írta és összeállította: Báthory Rudolf, 10. osztály

A kilencedikesek szemszögéből így történt a felkészülés:

Október 23. az 1956-os forradalom ünnepnapja. Mint minden évben, idén is mi, a 9. évfolyamosok készítettünk műsort az ünnep alkalmával.

A műsor előtti hetekben voltak próbáink, amikor összeültünk és gyakoroltuk a szövegeket, jeleneteket. A jó összhang miatt gördülékenyen mentek a próbák, jól éreztük magunkat. Szövegeinket szorgosan tanulva készültünk a nemzetünk számára fontos ünnepre.

A megemlékezésünk versekből, dalokból, fontosabb információkat tartalmazó szövegekből és egy kis színdarabból állt. A kellékeket osztályfőnökünk, Kriszta néni biztosította. A grafikusok az akkori időkből való fotókat rajzoltak le szénnel, az artisták pedig koreográfiát állítottak össze egy dalra. Az előadáson az általános iskola 5-8. és a szakgimnázium 10-13. évfolyama vett részt.

Úgy gondoljuk, hogy a műsor teljes sikert aratott, a sok munka nem volt hiábavaló, és mindenki a legjobbat nyújtotta. Köszönjük Kriszta néninek, Olgi néninek, és mindenkinek, aki segített nekünk!

 

Kovács Kinga, 9. évfolyamos tanuló